Legújabb blogbejegyzéseink

A kémprogram, angol nevén spyware olyan a számítógépünkre kéretlenül felkerülő szoftver, amely gyakran tudtunkon kívül működik a háttérben, tevékenysége során adatokat gyűjt rólunk, megfigyel minket, valamint próbálja személyes adatainkat ellopni.

Az ilyen jellegű fertőzések gépünk operációs rendszerébe mélyen beágyazódva működnek. Tevékenységük során figyelhetik a lenyomott gombokat, módosíthatják beállításainkat és csökkenthetik eszközünk teljesítményét, mindeközben bejelentkezési adatokat, e-mail- és böngészési előzményeket, valamint bankkártya-adatokat lophatnak el.

Az adathalász támadás a kiberbűnözés olyan módszere, ahol a felhasználókat arra veszik rá, hogy kiadják bankkártya-adataikat, jelszavaikat valamint eszközeikhez hozzáférést adjanak idegeneknek. Mindezt úgy, hogy gyakran fogalmuk sincs arról, hogy illetékteleneknek adtak hozzáférést. Ez lényegében olyan fertőzés, ami úgy támadja meg a gépünket, hogy mi magunk töltjük le, mert rávettek minket.

Ezt követően a támadók pszichológiai manipulációval (angolul: social engineering) veszik rá áldozatukat arra, hogy a kívánt elemekre kattintson, fájlokat töltsön le vagy adatokat szolgáltasson ki.

A legtöbb vírusirtó elég erős védelmet nyújt a gépünket megcélzó veszélyforrások ellen, azonban a támadók különféle kiskapuk segítségével így is képesek bejutni eszközeinkbe, ahol adatokat tehetnek tönkre vagy lophatnak el, lefoglalhatják a gép erőforrásait, vagy akár későbbi használatra nyithatnak meg hátsó bejáratokat.

És ha a vírusirtónkon felül nem használunk még valamilyen naprakész malware-elleni védelmi megoldást, akkor könnyű célpontjai lehetünk az ilyen támadásoknak.

A lehető legjobb vírusirtót keresi, de nem érti a szakkifejezéseket vagy a hacker-nyelvet? Mi alapján is dönthetnénk el, hogy heurisztikus vagy valós idejű védelemre van-e szükségünk, vagy kell-e nekünk adathalászat vagy malware-ok elleni védelem, ha nem értjük a fogalmakat?

Kiberbiztonsági szakértőink részletes magyarázatot nyújtanak a fontos szakkifejezésekhez, hogy Ön tisztában legyen jelentésükkel. Cikkünk az alapokat megérteni kívánó kezdőknek és a listát gyors referenciaként használó szakértők számára egyaránt hasznos.

Nem mindegyik vírusirtó működik jól laptopkon, de mi megmondjuk, hogy melyek azok. Szakértőink alaposan letesztelték a 47 legjobb vírusvédelmi programot, különös tekintettel a víruskeresési és -eltávolítási képességeikre, valamint a laptopok teljesítményére tett hatásukra.

A közhiedelemmel ellentétben nem kerülnek egy vagyonba a laptopokon is remekül teljesítő, támadók és vírusok ellen kiváló védelmet nyújtó, olcsó, ugyanakkor hatékony vírusirtók.

Ha ezt olvassa, akkor biztos tisztában van vele, hogy milyen fontos vírusirtóval védekezni a malware-ok és vírusok ellen. Bizonyára már ki is választotta az Ön igényeinek megfelelő vírusirtót, amelyet most telepíteni szeretne a gépére. Szerencséje van, mivel a letöltési és telepítési folyamat meglehetősen egyszerű. Ha már tudja, hogy melyik vírusirtót fogja telepíteni, kövesse a lépésről-lépésre útmutatónkat, mellyen könnyedén feltelepítheti a kiválasztott terméket.

Ha arra gyanakodunk, hogy valaki megszerezte személyes adatainkat (és nem párunk próbálja megszerezni Facebook-jelszavunkat), akkor valószínűleg keylogger azaz billentyűzetfigyelő, vagy rootkit-fertőzés áldozatául estünk.

Habár a billentyűzetfigyelők lehetnek teljes mértékben legálisak is – például, ha gyerekeink internetes tevékenységét figyeljük a saját védelmük érdekében -, a legtöbb keyloggert ártó szándékkal hozzák létre: például Gmail-fiókunkra vagy banki belépési adatainkra pályázhatnak velük a bűnözők.

Már mindannyian hallottuk sokszor, hogy az Apple eszközei vírusbiztosak. Habár az igaz, hogy ezek az eszközök jóval kevesebb fertőzést kapnak el az Android-osokhoz képest, az iPhone-ok is bekaphatnak malware-okat, adathalász támadásokat és hasonló teljesítménycsökkenést okozó veszélyforrásokat.